A Ladasten néven kereskedelmi forgalomban kapható bromantán egy adamantán-származék, amelyet számos egészségügyi előnyös tulajdonsággal használnak. Jelentős egészségügyi előnyöket kínál, például javítja a fizikai teljesítményt, növeli az állóképességet és a szellemi élességet, küzd a fáradtság és a szorongás ellen, és növeli a stressztényezőkkel, például az extrém hőséggel szembeni toleranciát, valamint gyorsíthatja az intenzív fizikai tevékenységekből való felépülést [1]. A kutatások arról számoltak be, hogy a Bromantan stimulálja a testet és az elmét egyaránt, a függőség vagy a sok stimulánsra jellemző ideges mellékhatások kockázata nélkül [1].

A Bromantan története

A bromantán, más néven adamantil-bromofenilamin, bromantán vagy N-(2-adamantil)-N-(4-bromofenil)-amin az aktoprojektorok néven ismert anyagok osztályába tartozik, amelyek segítenek a szervezetnek jobban megbirkózni a fizikai stresszel anélkül, hogy több oxigént fogyasztana vagy több hőt termelne. Gondolhatsz rá úgy, mint egy szuper adaptogénre, amely jelentősen növeli a fizikai és szellemi teljesítményt. A Ladasten kereskedelmi néven is ismert bromantánt elsősorban a fáradtsággal és a stresszel kapcsolatos állapotokkal küzdő embereknek segít. Bár a doppingellenes előírások miatt 1997 óta tiltott a sportban, az egészségügyben értékes helyet kapott, különösen az aszténiás állapotok kezelésében. Az Oroszországban gyártott Ladasten nemcsak hatékonyságával, hanem biztonságosságával is kitűnik, és ígéretes megoldást kínál a fizikai és szellemi állóképesség támogatására szorulók számára [1, 2].

Bromantan depresszió és szorongás elleni fellépés

Emberi és állatkísérletek alapján a Bromantan pozitív hatásokat mutatott mind a szorongásra, mind a depresszióra, így jelentős lehetőség a mentális egészség kezelésében. Sok hagyományos gyógyszerrel ellentétben a Bromantan egyedülálló módon képes növelni a fizikai aktivitást, miközben csökkenti a szorongás érzését, ami különösen előnyös a depresszióban és szorongásban szenvedők számára, mivel ezek az állapotok gyakran csökkent motivációhoz és fokozott stresszhez vezetnek. A vizsgálat során a Bromantan a depresszióval összefüggő gyulladásos markerek, például a TNF-α és az IL-6 csökkentésével felülmúlta néhány hagyományos antidepresszáns hatását, ezáltal megelőzte a depressziós viselkedést [3, 4]. Ez arra utal, hogy a Bromantan jelentős szerepet játszhat a depresszió kezelésében azáltal, hogy a gyulladásra, a betegség ismert tényezőjére irányul. Továbbá a Bromantan növeli a spontán mozgást és csökkenti a szorongást állatkísérletekben, ami arra utal, hogy a depresszióval kapcsolatos letargia leküzdésére és a szorongás hatékony csökkentésére alkalmas. Az imipraminhoz, egy gyakori antidepresszánshoz képest gyorsan visszafordította a depressziós állapotokat a stressz által kiváltott modellekben, ami a depressziós tünetekre való gyors reagálásra utal [3, 4].

Egy másik vizsgálatban a Bromantant neuraszténiában szenvedő embereken tesztelték, amely krónikus fáradtság és stresszel összefüggő gyengeség jellemzi [5]. E vizsgálat célja a Bromantan mint szorongáscsökkentő gyógyszer hatékonyságának és biztonságosságának szigorú értékelése volt, különös tekintettel arra, hogy képes kezelni a szorongást anélkül, hogy függőséghez vagy elvonási tünetekhez vezetne. A betegek a placebóhoz képest a Bromantan alkalmazásával a szorongás és az aszténia tüneteinek jelentős csökkenéséről számoltak be, ami a pszichostimulánsként és szorongáscsökkentőként való kettős funkcionalitását jelzi [5]. Ez azt jelzi, hogy a Bromantan hatékonyan csökkenti a szorongásos tüneteket, javítva a beteg általános közérzetét a függőség kockázata nélkül. Érdekes módon használata nem vezetett elvonási szindrómákhoz, ami kiemeli nem narkotikus jellegét [5].

Ezenkívül egy állatkísérlet arról számolt be, hogy a Bromantan szorongáscsökkentő hatást fejtett ki a magas szorongásos reakciójukról ismert BALB/c egerekben anélkül, hogy túlstimulálta volna a szabad mozgásszervi aktivitást. Ez arra utal, hogy a Bromantan kifejezetten a szorongásos tüneteket célozza meg, új utat kínálva a szorongásos tünetek kezelésére az energiaszint növelésével és a szorongás csökkentésével a hagyományos kezelések tipikus hátrányai nélkül [6]. Egy másik állatkísérletben a Bromantan 50 mg/kg-os dózisa jelentősen megnövelte a dopamin szintjét, amely egy olyan neurotranszmitter, amely kulcsfontosságú a hangulatszabályozás és a kognitív funkciók szempontjából [7]. Ez arra utal, hogy a Bromantán nemcsak az agy természetes dopamintermelő mechanizmusát erősíti, hanem betekintést nyújt abba is, hogy a Bromantán a dopaminerg aktivitás modulálásával hogyan enyhítheti a depresszió és a szorongás tüneteit.

Egy kísérleti klinikai vizsgálatban a Bromantant pszichogén aszténiás betegségben szenvedő betegeknek adták, akiket krónikus fáradtság és pszichológiai stressz jellemzett. Az eredmények azt mutatták, hogy javította a fizikai és mentális energiát, és jelentősen csökkentette a betegek szorongásszintjét [8]. Ez a kettős hatás különbözteti meg a Bromantant a hagyományos pszichostimulánsoktól, és terápiás előnyt kínál azáltal, hogy mind a depresszióban gyakran megfigyelhető motivációhiányt, mind a depressziós állapotokat kísérő vagy súlyosbító szorongást kezeli. A bromantán azon képessége, hogy javítja az általános pszichológiai jólétet, miközben csökkenti a szorongás és a depresszió tüneteit, azt sugallja, hogy ígéretes jelölt a mentális egészségügyben.

Továbbá egy C57BL/6 hím egereken végzett vizsgálatban, amely az állatkerti stressz által kiváltott szorongásos depressziót modellezte, a Bromantan (30 mg/kg) adagolása jelentősen csökkentette a depresszióval kapcsolatos tüneteket [9]. Fontos, hogy csökkentette a pro-inflammatorikus citokinek, például az IL-6, IL-17 és IL-4 szintjét, amelyek depresszióval társulnak, és visszafordította a depresszióval és szorongással összefüggő viselkedésbeli változásokat, amint azt az emelkedett keresztlabirintus tesztben megfigyelték. Ezek a javulások mind a rövid távú stresszt követő egyszeri adagolás után, mind pedig a hosszan tartó stresszhatást követő ötnapos kezelés után jelentkeztek, kiemelve a Bromantanban rejlő lehetőségeket, mint a depressziós rendellenességek hatékony kiegészítő terápiáját.

Fontos, hogy egy 28 oroszországi klinikai központban, 728 pszichoautonómiai szindrómában szenvedő, aszténiás rendellenességgel jelölt beteg bevonásával végzett nagy humán vizsgálatban a Bromantan jelentős terápiás hatékonyságot mutatott [10]. A 28 napon keresztül napi 50-100 mg-os dózisú Bromantantant kapó betegek már a kezelés harmadik napján kifejezett aszténiaellenes hatásról számoltak be, amely a terápia abbahagyása után egy hónapig szignifikánsan fennállt. A gyógyszer hatékonyan enyhítette a szorongásos-depressziós spektrum tüneteit, javította a vegetatív funkciókat, növelte az alvás minőségét és általánosságban javította a betegek életminőségét. A Bromantan biztonsági profilja rendkívül pozitív volt, mivel csak 3% résztvevőnél jelentkeztek enyhe mellékhatások, és a kezelés abbahagyásának aránya alacsony volt, súlyos mellékhatásokról nem érkezett jelentés.

Továbbá, a szorongásos-aszténiás rendellenességekben szenvedő betegeken végzett klinikai és EEG-vizsgálatok szerint a Bromantan a személy agyhullám-mintáitól függően eltérő módon hat [11]. Az erős alfa-hullámokkal rendelkező emberek esetében, amelyek a nyugodt, de éber állapothoz kapcsolódnak, a Bromantan stimulánsként hat. Ez azt jelenti, hogy az emberek éberebbnek érezhetik magukat tőle, és javulhat a hangulatuk. Másrészt a gyenge alfa-hullámokkal rendelkező emberek, ami arra utalhat, hogy hajlamosabbak a szorongásra, a Bromantan nyugtató hatását tapasztalják, hasonlóan a szorongáscsökkentő gyógyszerekhez. Ez a nyugtató hatás az agyhullámaik változásában mutatkozik meg, ami a szorongás csökkenését jelzi. Lényegében a Bromantan hatásmechanizmusa az egyedi agyhullám-mintázatoktól függhet, így a szorongás és a túlzott fáradtság érzésének segítésére optimalizált megközelítést jelent.

A Bromantánnal végzett vizsgálat ígéretes eredményeket mutatott a mentális kimerültség leküzdésében, káros mellékhatások nélkül, még 100 mg-os egyszeri adaggal is [12]. Ez a megállapítás arra utal, hogy a Bromantan (Ladasten) biztonságos módja a mentális kimerültség kezelésének, így különösen hasznos azoknak, akik könnyen túlterheltnek érzik magukat a stressz miatt. Fontos, hogy a tanulmány megállapította, hogy jobban hat a stresszre érzékenyebb embereknél, ami azt jelzi, hogy hatékonyan növeli a mentális élességet és a stresszel való megbirkózás képességét. Ez azt jelenti, hogy a Bromantan jelentős segítséget jelenthet a stresszel összefüggő fáradtság kezelésében, sőt, javíthatja a koncentrációt és a hangulatot mind a munkahelyen, mind a mindennapi életben azok számára, akik nehezen birkóznak meg a stresszel.

A Bromantan szerepe a hangulat és a dopamin javításában

A bromantán jelentős szerepet játszik a hangulat és a kognitív funkciók javításában azáltal, hogy kölcsönhatásba lép az agy dopamin rendszerével. A vizsgálatban a Bromantan patkányoknak 50 mg/kg dózisban történő beadása jelentősen javította az agyi régiók dopaminszintjét. Ezenkívül növelte a szerotonin és metabolitja szintjét az agy prefrontális kéregében és más területeken, ami arra utal, hogy javíthatja a hangulatot és fokozhatja a kognitív képességeket [13]. Továbbá, a bromantán dopaminszintézisre gyakorolt egyedülálló hatása kiemeli az agyi egészségre gyakorolt potenciális előnyeit. Patkányokon végzett vizsgálatok kimutatták, hogy a bromantán növeli a dopamin termeléséhez szükséges enzimek aktivitását, ami arra utal, hogy képes pozitívan javítani mind az agyműködést, mind a hangulatot [14].

Fontos, hogy egy állatkísérletben a Bromantan patkányoknak történő beadása 50 mg/kg dózisban jelentősen megnövelte a dopamin koncentrációt [7]. Röviddel a bevitel után a Bromantan a dopamin felszabadulásának növekedését okozza, a dopamin termeléséhez szükséges L-DOPA növekedésével együtt. Ez arra utal, hogy a Bromantan segít aktiválni a dopamin termelésében részt vevő géneket. Konkrétan, ösztönzi bizonyos enzimek, a tirozin-hidroxiláz (TH) és a DOPA-dekarboxiláz (DDC) termelését, amelyek kulcsfontosságúak a dopamin képződésének folyamatában. A Bromantan ezen hatása lényegében segít beindítani a szervezet természetes dopamin termelését [7, 14].

Egy tanulmányban, amely a Bromantan agyra gyakorolt hatását vizsgálta, a kutatók megállapították, hogy különleges módon növeli a dopaminszintet. Egy másik gyógyszerrel, az afobazollal ellentétben, amely elsősorban a szerotoninra hat, és megakadályozza a dopamin lebomlását, a Bromantan a dopamin termelésének növelésére összpontosít. Ezt úgy éri el, hogy az agy különböző részein megemeli a dopamin termeléséhez szükséges L-DOPA szintjét. Ez arra utal, hogy a Bromantan segít aktiválni a dopamin-előállítási folyamatot. Ezenkívül a Bromantan megváltoztatja a dopamin anyagcseréjének (metabolizmusának) módját az agy bizonyos területein, ami előnyös lehet a dopamin diszregulációjával összefüggő rendellenességekben, például hangulatzavarokban vagy bizonyos mozgászavarokban szenvedők számára [15]. Ezenkívül egy másik tanulmány megállapította, hogy a bromantán egyedülálló módon képes növelni a dopamin szintézisét és felszabadulását az agy egy részében anélkül, hogy a szerotoninszintet befolyásolná. A dopamin agysejtekbe történő visszaszívódását is képes volt lassítani, potenciálisan növelve annak elérhetőségét, de a szerotoninra nem volt ugyanilyen hatása. Ez azt jelzi, hogy a Bromantan különösen jól javítja a dopaminnal kapcsolatos funkciókat anélkül, hogy a szerotoninszintet befolyásolná, így jó választás a dopamin egyensúlyhiányával kapcsolatos problémák kezelésére [16].

A Bromantan mellékhatásai és az elvonási szindróma

A Bromantan elsősorban abban különbözik más dopaminstimulánsoktól, hogy a kezelés után nincsenek tipikus mellékhatásai, mint például a dopaminszint jelentős csökkenése vagy az elvonási tünetek. A tipikus stimulánsokkal ellentétben, amelyek függőséghez vagy a természetes dopamintermelés csökkenéséhez vezethetnek a megvonás után, a Bromantan bizonyítottan megtartja előnyeit anélkül, hogy ilyen negatív hatásokat okozna. A tanulmányok [1] [5, 6] [10] kiemelik egyedülálló kettős hatását, mint pszichostimuláns és szorongáscsökkentő, amely hatékonyan kezeli az állapotokat anélkül, hogy függőséghez vagy elvonási tünetekhez vezetne. Ezt az egyedülálló biztonsági profilt kiemeli az "elvonási szindróma" [5] [6] hiánya, ami arra utal, hogy a Bromantan úgy támogatja az agyműködést, hogy nem zavarja a szervezet természetes dopamin szabályozó mechanizmusait. Ez arra utal, hogy a Bromantan olyan módon növelheti a dopaminszintet, amely támogatja a természetes agyműködést anélkül, hogy függőséghez vagy a kezelés utáni jelentős hangulat- és motivációcsökkenéshez vezetne. Következésképpen a betegek a Bromantant a más pszichotróp gyógyszereknél gyakran tapasztalt hanyatlás kockázata nélkül abbahagyhatják, ami biztonságosabb, fenntarthatóbb lehetőséget jelent a különböző állapotok hosszú távú kezelésére. A bromantánt szedők általában nagyon jól reagálnak a kezelésre, és nincsenek mellékhatásai. Nagyon ritkán azonban előfordulnak mellékhatások fejfájás, szédülés és tompaság formájában. Ezek a hatások elmúlnak, amint a gyógymódot abbahagyják.

A Bromantan adagolása

Humán vizsgálatokban, különösen azokban, amelyekben olyan betegek vettek részt, akiket olyan betegségekben szenvedtek, mint a neuraszténia, amelyet krónikus fáradtság és gyengeség jellemez, és gyakran stresszhez társul, a Bromantant napi 50-100 mg-os adagban adták 28 napon keresztül. Ez az adagolás jelentős terápiás előnyöket mutatott, a betegek a kezelés harmadik napjától kezdve jelentős javulást tapasztaltak állapotukban, és ezek az előnyök a terápia befejezése után még egy hónapig fennmaradtak [10, 12].

Bromantán túladagolás

Ami a bromantán túladagolását illeti, az különféle hatásokhoz vezethet, amint azt egy olyan vizsgálat is kimutatta, amelyben patkányoknak különböző dózisokat adtak a hatóanyagból [17]. Kezelhető dózisokban (30-300 mg/kg) a bromantán stimulánsként hatott, növelte a patkányok aktivitási szintjét, és kevésbé érzékennyé tette őket a fájdalomra. Amikor azonban a dózisok sokkal nagyobbak voltak (600-9 600 mg/kg), éppen az ellenkezője történt: a patkányok kevésbé lettek aktívak, spontán mozgásaik csökkentek, és bár kevésbé voltak érzékenyek a fájdalomra, az érintésre való érzékenységük és az egyéb ingerekre adott reakcióik nőttek.

Érdekes fizikai reakció volt minden dózisra a pupillatágulás, és rendkívül magas dózisoknál (10 g/kg felett) a patkányok szemhéja elkezdett lecsüngni. A nagyon magas dózisok a légzésüket is befolyásolták, mélyebbé és gyorsabbá tették azt, hasonlóan a Kussmaul-légzésként ismert sajátos mintához, és néhányuknál hányást, hasmenést és fokozott vizeletürítést okoztak. A testhőmérséklet enyhe csökkenése is megfigyelhető volt szinte minden vizsgált dózisnál [17].

Összefoglaló

A bromantán pszichostimuláns és szorongásoldó kettős tulajdonságai miatt hatékony a krónikus fáradtság és pszichológiai szorongás által jellemzett állapotok kezelésében, amint azt a neuraszténiában szenvedő betegeken végzett vizsgálatokban megfigyelték. Az a képessége, hogy jelentősen csökkenti a szorongás és a depresszió tüneteit anélkül, hogy függőséghez vagy elvonási tünetekhez vezetne, jelentős előrelépést jelent az ezen állapotok kezelési lehetőségei között. A bromantán hatásmechanizmusa az agy természetes dopamintermelésének fokozásában rejlik, a dopaminszintézis szempontjából kulcsfontosságú enzimek, mint a tirozin-hidroxiláz (TH) és a DOPA-dekarboxiláz (DDC) aktivitásának serkentésével, anélkül, hogy közvetlenül kölcsönhatásba lépne a dopaminreceptorokkal. A dopaminszint növelésének ez a finom, mégis hatékony módja a hangulat és a kognitív funkciók javulásához vezet a függőség vagy az elvonási tünetek kockázata nélkül, így ígéretes lehetőség az olyan állapotok kezelésére, mint a depresszió és a szorongás. Kiemelkedik egyedülálló képességével, hogy a dopaminszintet az agyban a más dopaminstimulánsoknál tapasztalt tipikus mellékhatások, például a kezelés utáni dopaminszint-csökkenés nélkül képes stimulálni. A hagyományos stimulánsokkal ellentétben, amelyek kimeríthetik a dopaminraktárakat, ami függőséghez és elvonási tünetekhez vezethet, a Bromantan más megközelítést kínál. Összességében a Bromantan egyedülálló farmakológiai tulajdonságai és a dopamin szabályozásában betöltött szerepe kiemeli a neurológiai és pszichológiai állapotok széles körének jótékony kezelésében rejlő lehetőségét, a hagyományos dopaminstimulánsokkal járó tipikus hátrányok nélkül.

Felelősségi nyilatkozat

Ez a cikk a tárgyalt anyaggal kapcsolatos oktatás és figyelemfelkeltés céljából íródott. Fontos megjegyezni, hogy a tárgyalt anyag egy anyag, és nem egy konkrét termék. A szövegben szereplő információk a rendelkezésre álló tudományos vizsgálatokon alapulnak, és nem orvosi tanácsadásnak vagy öngyógyítás népszerűsítésének szánták. Az olvasónak azt tanácsoljuk, hogy minden egészségügyi és kezelési döntéshez forduljon szakképzett egészségügyi szakemberhez.

Hivatkozások

1.     Oliynyk, Sergiy és Seikwan Oh. "Az aktoprotektorok farmakológiája: gyakorlati alkalmazás a szellemi és fizikai teljesítmény javítására". Biomolekulák és terápiák 20.5 (2012): 446. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3762282/

2.     Morozov, I. S., Klimova, N. V., Sergeeva, S. A., Ivanova, I. A., Barchukov, V. G., Kovalev, G. I., ... & Avdiunina, N. I. (1999). A szervezet vészhelyzetekkel szembeni ellenálló képességét fokozó adamantán-származékok. Vestnik Rossiiskoi Akademii Meditsinskikh Nauk, (3), 28-32. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/10222828/

3.     A. V. Tallerova; L. P. Kovalenko; A. D. Durnev; S. B. Seredenin. (2011). A Ladasten hatása a gyulladás citokin markereinek tartalmára és a kísérleti depresszió-szerű szindrómában szenvedő egerek viselkedésére. , 152(1), 58-60. doi:10.1007/s10517-011-1453-2.  https://www.bothonce.com/10.1007/s10517-011-1453-2

4.     Tallerova, A. V.; Kovalenko, L. P.; Kuznetsova, O. S.; Durnev, A. D.; Seredenin, S. B. . (2014). A Ladasten korrekciós hatása a T-limfociták szubpopulációs összetételének változásaira C57Bl/6 egerekben a szorongásos-depressziós állapot kísérleti modelljében. Bulletin of Experimental Biology and Medicine, 156(3), 335-337. doi:10.1007/s10517-014-2343-1 https://www.bothonce.com/10.1007/s10517-014-2343-1

5.     Neznamov, G. G., Siuniakov, S. A., Teleshova, S. E., Chumakov, D. V., Reutova, M. A., Siuniakov, T. S., ... & Grishin, S. A. (2009). Ladasten, az új pszichostimuláns és anxiolitikus hatású gyógyszer a neuraszténia kezelésében (a placebóval végzett összehasonlító klinikai vizsgálat eredményei). Zhurnal Nevrologii i Psikhiatrii Imeni SS Korsakova, 109(5), 20-26. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19491814/

6.     M. N. Levin. (2005). A Sidnocarb és a Ladasten pszichotróp hatásai az érzelmi stresszre eltérő reakciójú beltenyésztett egerekben. , 139(3), 337-339. doi:10.1007/s10517-005-0288-0  https://www.bothonce.com/10.1007/s10517-005-0288-0

7.     Vakhitova, I.uV., Iamidanov, R. S., & Seredinin, S. B. (2004). Ladasten indutsiruet ékspressiiu genov, reguliruiushchikh biosintez dofamina v razlichnykh strukturakh mozga krys [Ladasten indukálja a dopamin bioszintézist szabályozó gének expresszióját a patkány agy különböző struktúráiban]. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 67(4), 7-11. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/15500036/

8.     Siuniakov, S. A., Grishin, S. A., Teleshova, E. S., Neznamov, G. G., & Seredenin, S. B. (2006). Eksperimental'naia i klinicheskaia farmakologiia, 69(4), 10-15. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/16995430/

9.     Tallerova, A. V., Kovalenko, L. P., Durnev, A. D., & Seredenin, S. B. (2011). A ladasten antiaszténiás gyógyszer hatása a citokinek szintjére és a viselkedésre a szorongásos depresszió kísérleti modelljében C57BL/6 hím egerekben. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 74(11), 3-5. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/22288152/

10.  Voznesenskaia, T. G., Fokina, N. M., & Iakhno, N. N. (2010). Aszténiás zavarok kezelése pszichoautonóm szindrómás betegeknél: a ladasthen hatékonyságára és biztonságosságára vonatkozó multicentrikus vizsgálat eredményei. Zhurnal nevrologii i psikhiatrii imeni SS Korsakova, 110(5 Pt 1), 17-26. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/21322821/

11.  Neznamov, G. G., Bochkarev, V. K., Siuniakov, S. A., & Grishin, S. A. (2008). A ladasten hatás jellemzői neuraszténiás betegeknél különböző eeg paraméterekkel. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 71(4), 18-25. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18819436/

12.  Bogdan, N. G., Kolotilinskaia, N. V., Iarkova, M. A., Nadorov, S. A., Badyshtov, B. A., & Seredenin, S. B. (2009). A ladasten hatása egészséges önkéntesek pszichofiziológiai paramétereire. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 72(3), 3-9. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/19642584/

13.  Kudrin, V. S., Sergeeva, S. A., Krasnykh, L. M., Miroshnichenko, I. I., Grekhova, T. V., & Gaĭnetdinov, R. R. (1995). A bromantán hatása a patkány agy dopamin- és szerotoninerg rendszerére. Kísérleti és klinikai farmakológia, 58(4), 8-11. https://europepmc.org/article/med/7580761

14    Mikhaylova, M., Vakhitova, J. V., Yamidanov, R. S., Salimgareeva, M. K., Seredenin, S. B., & Behnisch, T. (2007). A ladasten hatása a dopaminerg neurotranszmisszióra és a hippokampusz szinaptikus plaszticitására patkányokban. Neurofarmakológia, 53(5), 601-608. https://www.bothonce.com/10.1016/j.neuropharm.2007.07.001

15.  Davydova, A. I., Klodt, P. M., Kudrin, V. S., Kuznetsova, E. A., & Narkevich, V. B. (2010). Az új anxiolitikus gyógyszerek, az Afobazol és a Ladasten hatásának neurokémiai vizsgálata a monoaminok és metabolitjaik szintézisére és metabolizmusára a wistar patkány agyi struktúráiban az NSD-1015 aromás aminosavdekarboxiláz inhibitor által kiváltott monoaminszintézis-blokád modelljén. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 73(3), 2-6. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20408420/

16.  Zimin, I. A., Abaimov, D. A., Budygin, E. A., IuA, Z., & Kovalev, G. I. (2010). Az agy dopaminerg és szerotoninerg rendszereinek szerepe a ladasthen és a sydnocarb pszichofarmakológiai hatásaiban. Eksperimentális és klinikai farmakológia, 73(2), 2-5. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/20369592/

17.  Iezhitsa, I. N., Spasov, A. A., Bugaeva, L. I., & Morozov, I. S. (2002). A bromantán egyszeri kezelésének toxikus hatása a kísérleti állatok neurológiai állapotára. Kísérleti biológiai és orvosi közlöny, 133(4), 380-383. https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/12124651/